2013. február 28., csütörtök

Helper (3)

Én naiv, mindig azt hittem, hogy csak Indiában létezik a kasztrendszer. Pedig itt is van.
A One Billion Rising eseményén itt leginkább helperek táncoltak, a belváros egyik legforgalmasabb utcáját lezárva.


Az esemény kapcsán a Standardben megjelent cikkből számomra a legmegrázóbb az a történet volt, ahol a 200 squarefeetes (alig több, mint 18 négyzetméter!) lakásban a helper a konyha küszöbén "aludt". Ha valaki arra járt, még jól bele is rúgott.
Vasárnap a helperek szabadnapja, ilyenkor a város minden szabad négyzetméterén (parkok, footbridgek, járdák) helperek ülnek. Ha esik, ha fúj, ha irdatlan meleg van stb. Egész nap, mert ha nem lépnek le hajnalban akkor munkát kapnának arra a napra is. Vagy azért kell hajnalban elmenniük, mert a munkáltatóik kirakják őket a lakásból, egész napra.
Ehhez képest Discovery Bayben "luxus" körülmények vannak, mert nem kötelező a munkáltatóikkal együtt lakniuk. Azaz nincs vasárnapi kényszer elmenetel/elmenekülés.

A BBC honlapján olvastam azt a cikket, amelyben - most először - egy helper beperelte Hongkongot. A jelenlegi szabályozás szerint, aki 7 évig Hongkongban él, azt kérvényezheti a letelepedést. Kivéve, ha az illető helper. A perről többet itt lehet olvasni, úgy tűnik, változni fog a helyzet.

 

2013. február 19., kedd

Kung hei fat choi

Kantoniul boldog új évet, pontosabban boldogságot és jólétet!
Múlt vasárnap beköszöntött a kígyó éve, elhozva ezzel a gyors változások idejét, ahogy a kígyó is levedli időről időre a bőrét. Az új év itt a legnagyobb ünnep, hétfő-kedd-szerda is munkaszüneti nap volt.
Mi már az előestén is ünnepeltünk, szombat este sok magyarral (már azt hittük mindenkit ismerünk, pedig dehogy) voltunk vacsorázni a Centralban. Így végre megismertük a város éjszakai életét és a buli negyedet. Egy indiai étteremben vacsoráztunk (vagyis a teraszon, ennyit az időjárásról) és megállapítottunk, hogy ahogy a magyarországi kínai kifőzdék menüjének hihetetlenül semmi köze az itteni hasonló éttermekben kínált ételekhez, úgy az indiai ízek is elég mások itt, mint egy otthoni indiai étteremben. Nagyon jót ettünk, nagyon jó fej emberekkel beszélgettünk (megint megcáfolva a tényt, hogy külföldön a magyarok kerülik egymás társaságát).
Aztán eljött a vasárnap és a nagy ünnep. Egyértelműen kiderült, hogy az új év minden ünnep csúcsa, a vasárnapi misét a a pap a "Kung hei fat choi" üdvözléssel kezdte. Mivel az új év negyedik napja hamvazószerdára esett, a katolikus egyház a kínai híveket mentesítette a böjt alól, mondván ez a családi ünneplés ideje.
Mindenhol mandarinfákat (bokrokat) tettek ki, a mandarin az aranyat szimbolizálja. Boriék az oviban nárciszt ültettek (jólét szimbóluma), a gyerekek csokipénzeket kaptak, de Gyuri munkahelyén is a prosperitás jegyében az új évi jókívánság mellé kapott mindenki egy 20 dollárost. A cégek ilyenkor osztják az éves jutalmakat, ilyenkor van fizetésemelés is.
Egész héten családok vándoroltak a városban, ez a nagy családi együttlétek ideje és közös utazásoké is. Hongkongba a Standard szerint több mint fél millió turista érkezett a mainlandről a múlt héten. 
Mi is sokat jöttünk-mentünk. Itt van Gyuri anyukája, így volt, hogy Borival hármasban mentünk el, vagy én maradtam a Julival itthon és a többiek járták a várost. Elmentünk megint Mui Wo-ra, illetve Peng Chau-ra is, ez egy kis sziget Lantau mellett. A szokásos halászfalu, jó kínai éttermekkel, de a pálma még mindig a mui wo-i cooked food marketé.

2013. január 29., kedd

Mui Wo, egy kis gasztronómiával


Mivel a lakásunk már sikeres vizsgázott vendégekkel is, így eljött az idő, hogy hétvégenként ne bútorokat vadásszunk, hanem élményeket. Szombaton Mui Woban mentünk át hajóval. Ez is Lantaun lévő kis falu, egy délebbi öbölben van, kb. 30 perc komppal.
Bár DB-nél is messzebb van Hongkong-szigettől, még itt is sok expat él. Van angol ovi, iskola, templom és autóval is lehet közlekedni. Nagyon tetszett, mert hangulatos hely. Van egy gyönyörű strandja (itt valószínűleg kb. három hónap múlva sok hétvégét fogunk eltölteni), van egy kicsi piac (utoljára a Fehérvári úton voltam piacon, úgyhogy ezt most nagyon élveztem), kis családi házak. Békés és nyugis, nagyon sokan bicajoznak és megvan az ázsiai hangulat is, ami DB steril környezetéhez képest felüdülés.



 (Szárított hal készül.)



Ebédre bementünk a Cooked Food Marketra, sok kispiszkos étterem, fantasztikus kínálattal. Eddigi hongkongi gasztronómiai élményeim listáján itt az első helyezett. A kispiszkost itt kis ragacsosként kell elképzelni, kb. 10 éve vettek egy rongyot az asztalok letörlésére, azóta is azt használják. A kis kínai vendéglőkben mindig szűk a hely és sokan vannak, így sosincs saját asztalunk. Az asztalszomszédainknak hála szombaton megtanultuk a teáscsészék, evőpálcikák garantált tisztítását; ennek eszköze a zöld tea (chinese tea, ahogy az éttermekben nevezik). Ez a kínai ebéd alapvető része, mindig kihoznak egy nagy kannával. A tea egy részét kiöntöd az egyik kitett tálkába és átforgatod benne a teás csészéket, kicsi tálkákat, lemosod az evőpálcikák végét. Mivel a teavíz száz fokos, tuti minden tiszta lesz.
(Teáskanna, evőpálcikák, tálkák, balra háttérben egy tálka zöld tea, mosogatáshoz)

Hongkongi specialitás a dim sum, mi is azt ettünk. Ezt leginkább a spanyol tapasokhoz tudnám hasonlítani, kis adagokat (4 rákos batyú, 3 hússal és zöldséggel töltött palacsintaszerűség stb.) készítenek gőzölve, majd a gőzőlő edényben felszolgálják. Ezek hol egyszerre érkeznek, hol egymás után, attól függően melyik mennyi idő alatt készül el. Jár hozzá természetes szójaszósz. Tányér nincs, csak kis tálkák, mivel egyszerre egy dolgot vesz ki az ember a dim sum edényből, nincs is nagyobbra szükség.




2013. január 27., vasárnap

Óriás Buddha, Lamma-sziget


Itt voltak az első látogatók, nagyon jó barátaink, velünk együtt új helyeket fedeztünk fel mi is.
Már régi vágyam volt az óriás Buddha-szoborhoz és mellette lévő buddhista kolostorba eljutni. Ezek itt vannak a szigeten, szóval még sokat sem kellett értük utazni. Busszal vagy libegővel (kabinos) lehet feljutni. 

A Buddha-szobor 34 m magas, ez a legnagyobb bronzból készült Buddha, 1993-ban állították és Kínából is látni. Hosszú lépcsősor vezet fel,



itt folyamatosan nyüzsgőnek a turisták és zarándokok. A szobor lótusz leveleket ül, körülötte körbe szobrok vannak és persze fantasztikus kilátás a hegyekre. A szobor belsejébe kiállítás van, amely végül a lótusz levelek alá vezet ki.


 



A szobor közelében van a Po Lin kolostor, ennek egy része a látogatók számára is nyitva áll. 
A szerzetesek tartanak egy hetes elmélkedéséket és üzemeltetnek egy nagyon jó vegetáriánus éttermet. Mindenhol ki van írva, hogy húst és alkoholt nem vigyünk be a kolostor területére.
Fantasztikus élmény volt egy ilyen helyre eljutni, az eddig csak filmeken látott buddhista szentélyeket, szobrokat élőben látni. És mindez Hongkong-sziget nyüzsgő pénzügyi világától alig másfél órára.

Aztán átlátogattunk Lamma-szigetre. Hongkong 263 szigetből (és a Kowloon-félszigetből) áll, így van mit felfedezni. Lamma Hongkong-sziget és Lantau között található, délre. 
A szigeten, bár a harmadik legnagyobb (Lantau és Hongkong után), kis halászfalvak vannak. Itt a két-három emeletes házak a legmagasabbak, mindenki biciklivel jár. (Busznak, autónak nem is láttunk elég széles utat.) Talán Szentendréhez tudnám hasonlítani, kicsi, turistákra szakosodott boltok, sok expat él itt is. Lehet mindent kapni és nagyon jó éttermek vannak. Sétálgattünk, ebédeltünk, megnéztük a tengerpartot. 




 

2013. január 16., szerda

CNY - előkészületek

Chinese New Year, kínai új év, a legnagyobb ünnep. Ehhez képest az októberi Mid-Autumn Festival semmi sem volt. A hírek szerint Kínában, a rendesben (azaz mainland China) egész februárra megáll az élet. Itt "csak" egy hétre fog, február közepén.
Jelenleg az előkészületek zajlanak, ahogy a házakról, boltokról lekerültek a karácsonyi díszek és a mikulásvirágokat is eltakarították, felkerültek a piros papírdíszek a házak előtereibe, kiültettek nagyon sok tavaszi virágot és a boltokban a karácsonyi tobozok és díszek helyén megjelentek a piros kínai dekorációk.

A Wellcome (bolthálózat) ajtaja:


2013. január 7., hétfő

Bank, ügyintézés

Ez Gyuri egyik kedvenc témája, saját bevallása szerint heti egy teljesen ebédidőt (1 óra) a bankban tölt és egyeztet, beállít, megbeszél. Úgyhogy ez a poszt az ő sztorijain alapszik.
Ami közismert tény; Hongkong jelentős pénzügyi központ, amelyik bank ad magára, annak itt van egy felhőkarcolója, de legalábbis 30 emelete valamelyik felhőkarcolóban. Mi az HSBC-nél bankolunk, mondván Gyuri cége is itt intézi a pénzügyeit és milyen elegáns, angol dolog az HSBC-nél lenni. (Volt már néhány pillanat, amikor Gyuri ezt a döntést megbánta.)
Bankszámlát egy útlevél és Gyuri cégének nyilatkozata (miszerint igen, náluk dolgozik, határozatlan idejű szerződéssel) az első héten lehetett nyitni. A hitelkártya igényléséhez már munkaszerződés kellett.
Nemcsak banki ügyintézésnél szembesülünk azzal, hogy az itteniek angol tudása, khm, nem mindig magas színvonalú. Pl. eredetileg három kártyát kértünk, de valamiért négyet kaptunk. Szerencse, hogy a kártya előállítása ingyen van. Ahogy a pénzfelvétel is.
Vicces - bár elsőre bosszantó tapasztalat -, hogy a számláról való átutalás alapból nulla dollárra van állítva. Ezzel az ügyfél az első átutalási kísérletekor szembesül, amikor minden beállítás OK a bank honlapja szerint, de mégse történik semmi. Ezután T. Ügyfél beballag a bankba, az ügyintéző felvilágosítja, hogy az ő érdekében van a nulla dolláros beállítás, majd kiköltenek egy papírt, hogy mennyi is legyen az utalható összeg felső limitje.
Lehetséges a bankban megbízást adni havi átutalások intézésre, pl.: a lakbér befizetésére. Ezért a bank logikusan pénz kér. Viszont - mint Gyuri egyik angol kollégájától megtanultuk -, ha a felvesszük  a pénz az automatából és befizetjük a bérbeadó, ovi stb. számláját vezető bank automatájába, akkor az egész folyamat ingyenes.
A hitelkártyáról történő kifizetések, illetve ide befizetések egy-két nap eltéréssel jelennek meg a számlán, amitől egyes ügyfelek (ld. a történet mesélőjét) a hajukat tépik, mert sosem tudják, hogy akkor a bank jóváírta a befizetést vagy nem.
Nekünk nagy újdonság a csekk. A Benaim a letelepedési támogatást, az egészségbiztosítónk az orvosi költségek visszatérítését csekken intézi, mondván ők papírt adtak arról, hogy a fizetést teljesítették. A csekket Gyuri beviszi a bankba, a számlán azonnal megjelenik az összeg, de ténylegesen a pénzhez hozzájutni csak a következő munkanap du. három óra után lehet. A csekkes fizetést mi elkerüljük, szerencsére mindenhol lehetséges a más módon való fizetés.

2012. december 27., csütörtök

Karácsony

Sokan kérdezték, hogy lehet itt Karácsonyozni?
Az ünnep vallásos alapjaiból kiindulva; a wikipédia szerint az itteni lakosság több, mint 60%-a nem tartja magát vallásosnak. A maradékon többen osztoznak, köztük a Karácsonyt vallásos eseményként ünneplő keresztények. Ők az itt élők kb. 12%-a. D-bay ebből a szempontból is megtévesztő, a sok expat elsősorban keresztény, illetve sok itt élő kínai is (mintám a hívek arca a misén). 
Az ateista város ettől függetlenül az elmúlt egy hónapban karácsonyi lázban égett. A felhőkarcolókon mindenhol karácsonyi kivilágítás van, úton-útfélen karácsonyfák állnak, mellettük hol Mikulás, hol hóember, hol dinoszaurusz (ez utóbbi szimbolikus jelentését még nem sikerült megfejtenünk). És mindenhol karácsonyi zene szól. Gyuri szerint a városban egy karácsonyi cd létezik, ezt játsszák a boltokban, éttermekben, metrón. A cd elég vegyes zenei kínálattal rendelkezik; Händel Messiásából a Halleluja, utána a Csendes éj pop változata - ez utóbbit én fel sem ismertem eleinte - majd angol Chrismas Carolok. És mindenhol mikulásvirágok tömkelegei. Hongkong jellemzője, hogy nem történhet olyan dolog amitől a boltok bezárnának, ősszel a Mid-Autumn Festivalon és most Karácsonykor is minden bolt nyitva volt.
Bár arra készültünk, hogy eljön a műfenyő ideje (ami környezetvédelmi szempontokból nagyon hasznos lenne, de valahogy mégse bírjuk magunkat rávenni), az IKEÁban itt is működik az otthon ismert fenyő akció, illetve a Wellcome-ba hoztak Oregonból (még egy pofon a környezettudatosságnak) fákat. Nálunk ez utóbbi nyert, a fa hatalmas és hihetetlen illata van. Kaptunk otthonról beiglit, szaloncukrot, mákot is, így minden megvolt a magyar karácsonyhoz.
Nem zavaró egyáltalán, hogy 20 fokban karácsonyoztunk, a gyerekek lelkesedése és öröme földrajzi helytől és hőmérséklettől függetlenül megteremtette az ünnepet. 25-én itteni magyar vendégek, Anna és Ádám jöttek ebédre, előtte pedig nagyon jó hangulatú és örömteli karácsonyi misén voltunk. Ami itt más: az öbölben lévő négy keresztény felekezet az ökumenizmus (és a szeretet) jegyében együtt tartotta advent harmadik vasárnapján a pásztorjátékot, angolul és kantoniul. Más az is, hogy itt nincs templom, mindenkinek jut egy iskola díszterme, ott lehet misézni, istentiszteletet tartani. Hasonlóan a karácsonyhoz itt is igaz, nem azon múlik az élmény, hogy helyileg hol van az ember.