2013. április 25., csütörtök

Múzeumok

Elkezdtük a város új irányú felfedezését, próbáljuk megnézni a múzeumokat. Eddig két hongkongi múzeumot sikerült feltérképezni; a Museum of Artot és a Sun Yat Sen Múzeumot.
A művészeti múzeumba kétszer jutottam el, egyszer egyedül is, akkor elég sok mindent meg tudtam nézni. A múzeum Kowloon déli csücskében van a tengerparton, rálátással HK Islandre.

 A kontraszt kedvéért bent - egyebek mellett - XV. századi kínai papírusztekercsek vannak. 

Eddig két kedvenc részem van, az egyik egy Szingapúrból származó bankár adománya, kínai tájképek a hozzájuk tartozó versekkel, a másik kínia kismesterek képei, akik európai festők kínai tájképeit másolták, illetve próbáltak az európai ízlésnek megfelelő kínai tájképeket festeni.
A szingapúri kínai bankár gyűjteményének története a kínai történelemben rejtőzik. A kínai kommunizmus a magánkézben lévő gyűjteményeket államosította. Akik elég gyorsak voltak, a gyűjteményeiket kimenekítették Hongkongba, ahol így jelentős műkincs piac alakult ki. A Szingapúrból 1949-ben Hongkongba települt bankár - mások mellett - elkezdett szisztematikusan kínai festményeket felvásárolni (maga is műkedvelő tájkép festő volt), majd 80 éves korában az egész gyűjteményt a hongkongi művészeti múzeumnak adományozta. Gyönyörűek a képek, ami európai szemmel a legérdekesebb, hogy nincsenek művészet korszakok, a XV. században készült tájkép pont úgy néz ki, mint a XIX. századi.

A "kínia export" festők képei más szempontból érdekesek. Ezek a festők az európai megrendelők számára készítettek kínai tájképeket, próbálva a hagyományos kínai festészetet veszternizálni. Az itteni kultúrában a másolás nem elítélendő dolog, hanem komoly mesterségbeli tudást jelent, ha valaki igazán jó másolatot tud készíteni. Az én európai szememmel ezek a másolatok sosem érik utol a nem igazán neves (legalábbis számomra nem) XIX. századi angol tájképfestők képeit. Ennek ellenére nagyon érdekes látni, ahogy nyugatiasították a kínai tájképeket az angol megrendelők kedvéért.

A Sun Yat Sen múzeum egyike a Sun Yat Sennek állított emlékmúzeumoknak. Sun Yat Sen kínai orvos volt, aki nyugati és keleti orvoslást is tanult, kikeresztelkedett és képes volt nyugati szemmel nézni a XIX. század végi Kínát. Felismerte, hogy az országot modernizálni kell. Hongkongból kezdte el szervezni a forradalmi felkeléseket, életének nagy részét száműzetésben töltötte. Az 1911-es felkelés sikerrel járt, ezt követően a köztársaság első - ideiglenes - elnöke lett. Egy év után valóban le is mondott. Érdekes módon mindkét oldal - a kommunista Kína és és a nyugati világ is - sokra tartja. Nekem a kiállításból hiányoztak a személyes momentumok, nem lehet a politikus mögött az embert meglátni.
Külön jó pont, hogy egy XX. századi elején épült palotában van a gyűjtemény, elég jó egy "régi" épületben sétálni.




2013. április 22., hétfő

Ocean Park - képes beszámoló

Hongkong egyik nevezetessége a HK Island déli részén található Ocean Park.
(Ez csak a felső szint...)
A park egy vidámparkba oltott állatkert vagy egy állatkertbe oltott vidámpark. Mind a kettőnek tökéletes! És természetesen egy nap alatt bejárhatatlan.
Alapvető célunk a pingvinek felfedezése volt, mert egyes kiskorúak nagyon odavannak a Táncoló talpak mesefilmért. 
A park egy hegyen lábánál, illetve a hegy tetején terül el, a kettő közötti közlekedés kétféleképpen megoldott; 
libegővel
(Hongkongban ezt cable carnak hívják)
vagy vonattal.
A vonat egy tengeralattjárót szimbolizál, a hegy gyomrában megy fel-le, útközben a szerelvény plafonján mélytengeri videókat vetítenek, hogy az illúzió teljes legyen. Nekünk működött.

A gyerekek miatt elsősorban az állatokat fedeztünk fel, külön része van az Északi- és Déli-sarknak, pingvinekkel, fókákkal. Vannak pandák és van egy hatalmas akvárium, aminek egyes részei üvegből vannak és spirál körben lehet egyre lejjebb és lejjebb sétálni. Így hol az akvárium életét látjuk, hol a tengerben élő egyes halakat, polipokat, tengeri csillagokat, medúzákat külön-külön kisebb akváriumokban. A nagy akvárium méreteit nem tudom, egyet találtam csak; az üvegfal 68 cm vastag. Fantasztikus élmény.


Gyuri útközben tett egy kis kitérőt, hogy felfedezze a vidámparkot és hullámvasútazzon egyet-kettőt. Itt:


2013. április 19., péntek

100%



Ha az ember új helyre költözik, akkor a napi újdonságok mellé az időjárás újdonságai is bejönnek.
Októbertől márciusig nem cseréltem volna senkivel, hongkongi viszonylatban is enyhe tél volt, egyszer-egyszer 17 fok, amúgy meleg és száraz idő. A gyerekekre kardigánt is alig tudtam ráadni, bár hosszas tanmeséket tartottam  - természetesen sikertelenül - arról, hogy Budapesten mindenki a sál-sapka-kesztyű-pulcsi-kabát kombót nyomja.
Áprilisra viszont, úgy érzem, fordult a kocka. Megjött az eső. Pár napja pedig a páratartalom 100%. Ha épp nem esik, akkor a pára szitál, és kb. 50 m-nyire lehet ellátni. Az esőkabát szívás, mert 27 fok van, csak az esernyő működik.

Itt egy kis ízelítő a mai napból a Hong Kong Observary oldaláról. Remélem, mindenki látja Disneylandet:)
 
Peng Chau (overlooking Penny's Bay in northeast Lantau)
Photo taken at Peng Chau overlooking Penny's Bay in northeast Lantau
Taken at Peng Chau automatic weather station. In the photo, Disneyland is on the left.


2013. március 29., péntek

Dehumidifier és air purifier

Két legújabb hongkongi barátunk; a párátlanító és a légtisztító, a hongkongi háztartások elengedhetetlen kellékei.
Eddig nem írtam az időjárásról és változatlanul nem is fogok, mert nem akarom borzolni az európai télben élők kedélyeit. Maradjunk annyiban, hogy itt kicsit jobb az idő, viszont párás. Amikor nagy a szárazság, akkor 75% körüli a páratartalom, ha eljön a melegebb és esősebb időszak (idén március végétől), akkor 90-95%-on állandósul. Ez azt jelenti, hogy a lakásban nem száradnak meg a törölközök és volt, aki arról számolt be, hogy bepenészedtek a bútorai, bőröndjei. Sokan jó előre figyelmeztettek, hogy márciusnál tovább nem lehet húzni a párátlanító beszerzését. Így az első igazán esős napon Gyuri este meghozta dehumit, aki azonnal munkába is állt. A lakásban azóta jó a helyzet, igaz naponta 3-szor ürítjük a majd 3 literes vízgyűjtő tankját.

Már korábban írtam róla, hogy Hongkong levegője erősen szennyezett. A lakásunk a város egyik legtisztább levegőjű öblében van, a hálószobáink a hegyre nézne, ennek ellenére minden reggel mindketten allergiás tüsszögéssel ébredünk. Úgyhogy lett légtisztítónk is, mindent tisztít, amit ér, szennyezést, pollent, jobb is a levegő.



2013. március 4., hétfő

Úszás

Mindketten nagy úszók voltunk egyszer régen, én sokáig jártam edzésekre, Gyuri vízilabdázott. A vizet szeretjük, de medence környékére úszás céljából már jó ideje nem mentünk.
Itt viszont klubtagok vagyunk, amivel ingyen jár a gyerekeknek játszóház (ezt állandóan a rossz időre tartogatjuk, ami nem nagyon jön el, de majd a nagy melegben is jó lesz), illetve uszoda. Ezen kívül kedvezmények vannak a klubok által szervezett programokra, edzőterem, bowling pálya használatára. 
Egyszer aztán megnéztük a medencét (van zárt és vannak nyitottak) és onnantól nem volt visszaút. 
Főbb tapasztalataink:
1. Hétfőn nem kell menni, mert akkor még mindenki tartja a hétvégi fogadalmát és sokan vannak. A sok itt azt jelenti, hogy egy másik emberrel kell osztozni a sávon.
2. Ha hétfő van és ketten úszunk,  itt az a szokás, hogy hosszában felezzük meg a sávot.
3. Minden más napon előfordul, hogy saját medencében úszik az ember. Így aztán nincs tumultus az öltözőben, nem kell várni a zuhanyra sem.
4. Nagyon jó dolog úszni, ha az uszoda közel van és alig egy-két ember jár le rajtad kívül!

 




2013. február 28., csütörtök

Helper (3)

Én naiv, mindig azt hittem, hogy csak Indiában létezik a kasztrendszer. Pedig itt is van.
A One Billion Rising eseményén itt leginkább helperek táncoltak, a belváros egyik legforgalmasabb utcáját lezárva.


Az esemény kapcsán a Standardben megjelent cikkből számomra a legmegrázóbb az a történet volt, ahol a 200 squarefeetes (alig több, mint 18 négyzetméter!) lakásban a helper a konyha küszöbén "aludt". Ha valaki arra járt, még jól bele is rúgott.
Vasárnap a helperek szabadnapja, ilyenkor a város minden szabad négyzetméterén (parkok, footbridgek, járdák) helperek ülnek. Ha esik, ha fúj, ha irdatlan meleg van stb. Egész nap, mert ha nem lépnek le hajnalban akkor munkát kapnának arra a napra is. Vagy azért kell hajnalban elmenniük, mert a munkáltatóik kirakják őket a lakásból, egész napra.
Ehhez képest Discovery Bayben "luxus" körülmények vannak, mert nem kötelező a munkáltatóikkal együtt lakniuk. Azaz nincs vasárnapi kényszer elmenetel/elmenekülés.

A BBC honlapján olvastam azt a cikket, amelyben - most először - egy helper beperelte Hongkongot. A jelenlegi szabályozás szerint, aki 7 évig Hongkongban él, azt kérvényezheti a letelepedést. Kivéve, ha az illető helper. A perről többet itt lehet olvasni, úgy tűnik, változni fog a helyzet.

 

2013. február 19., kedd

Kung hei fat choi

Kantoniul boldog új évet, pontosabban boldogságot és jólétet!
Múlt vasárnap beköszöntött a kígyó éve, elhozva ezzel a gyors változások idejét, ahogy a kígyó is levedli időről időre a bőrét. Az új év itt a legnagyobb ünnep, hétfő-kedd-szerda is munkaszüneti nap volt.
Mi már az előestén is ünnepeltünk, szombat este sok magyarral (már azt hittük mindenkit ismerünk, pedig dehogy) voltunk vacsorázni a Centralban. Így végre megismertük a város éjszakai életét és a buli negyedet. Egy indiai étteremben vacsoráztunk (vagyis a teraszon, ennyit az időjárásról) és megállapítottunk, hogy ahogy a magyarországi kínai kifőzdék menüjének hihetetlenül semmi köze az itteni hasonló éttermekben kínált ételekhez, úgy az indiai ízek is elég mások itt, mint egy otthoni indiai étteremben. Nagyon jót ettünk, nagyon jó fej emberekkel beszélgettünk (megint megcáfolva a tényt, hogy külföldön a magyarok kerülik egymás társaságát).
Aztán eljött a vasárnap és a nagy ünnep. Egyértelműen kiderült, hogy az új év minden ünnep csúcsa, a vasárnapi misét a a pap a "Kung hei fat choi" üdvözléssel kezdte. Mivel az új év negyedik napja hamvazószerdára esett, a katolikus egyház a kínai híveket mentesítette a böjt alól, mondván ez a családi ünneplés ideje.
Mindenhol mandarinfákat (bokrokat) tettek ki, a mandarin az aranyat szimbolizálja. Boriék az oviban nárciszt ültettek (jólét szimbóluma), a gyerekek csokipénzeket kaptak, de Gyuri munkahelyén is a prosperitás jegyében az új évi jókívánság mellé kapott mindenki egy 20 dollárost. A cégek ilyenkor osztják az éves jutalmakat, ilyenkor van fizetésemelés is.
Egész héten családok vándoroltak a városban, ez a nagy családi együttlétek ideje és közös utazásoké is. Hongkongba a Standard szerint több mint fél millió turista érkezett a mainlandről a múlt héten. 
Mi is sokat jöttünk-mentünk. Itt van Gyuri anyukája, így volt, hogy Borival hármasban mentünk el, vagy én maradtam a Julival itthon és a többiek járták a várost. Elmentünk megint Mui Wo-ra, illetve Peng Chau-ra is, ez egy kis sziget Lantau mellett. A szokásos halászfalu, jó kínai éttermekkel, de a pálma még mindig a mui wo-i cooked food marketé.